Önvédelmünk táplálása

Szervezetünk védekező képességének egyik területét előszeretettel hívják immunrendszernek. Immunrendszerünk fő feladata, hogy szervezetünket védje. Védje az esetlegesen bekerülő vírusoktól, baktériumoktól, valamint a testünkben keletkező káros sejtektől. A védelem kétlépcsős, első lépcső az idegen anyagok felismerése, második azok elpusztítása.

Gyakran előfordul olyan is, hogy egy-egy sejtünk meghibásodik, nem képes az egészséges működésre, vagy ami még ennél is rosszabb, hogy elkezd ellenőrizetlenül szaporodni, burjánzani. A hibás funkcionálást előidézheti öröklődés, helytelen táplálkozás, sérülés, sugárhatás, vagy a stressz. Okozhatják mérgek, alkohol, kábítószer, stb. Ha az immunrendszerünk valamilyen oknál fogva gyengébb, nem képes a megfelelő védekezésre, akkor testünk előbb-utóbb megbetegszik. Immunrendszerünk állapotát nagyban befolyásolja táplálkozásunk, táplálékaink.

Ha az emésztőrendszerünk jól működik, akkor a tápanyagok megfelelően felszívódnak és kifogástalan lesz a salakanyagok kiürítése. Ehhez a tökéletes működéshez rengeteg rostra van szükségünk, a rostok emésztéséhez pedig jótékony baktériumokra. Ha ezek a jótékony baktériumok a megfelelő táplálékot kapják, akkor elszaporodnak, és nem hagyják túlszaporodni a káros baktériumokat. Ráadásul ún. immunglobulinokat, azaz antitesteket is termelnek, melyek szintén szükségesek a behatolókkal szembeni harcban szervezetünkben.

Az egészségtelen táplálkozás legyengíti a nyirokrendszert, így nem leszünk ellenállóak a fertőzésekkel szemben, a túl zsíros étrend a fehérvérsejtek termelését akadályozhatja, a sok állati fehérje pedig mindkét folyamatot elősegítheti. Fontos feladatunk, személyes felelősségünk, hogy folyamatosan erősítsük immunrendszerünket, óvjuk, vigyázzunk rá.

Az alultápláltság, az egyoldalú táplálkozás, az ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek hiánya egyértelműen gyengíti immunrendszerünk állapotát. A legyengült szervezet teret ad mindenféle fertőző betegségnek, influenzának, különböző járványoknak.

Vannak egyszerűnek mondható alapszabályok, amelyeket ha elsajátítunk, és betartunk, megerősíthetjük immunrendszerünket, csökkentve ezzel sok betegség kockázatát.

Elsőként említeném meg a zöldségfogyasztást, mint vitamin és ásványianyag forrást, valamint a sokat emlegetett rostbevitelt. Fontos, hogy frissen, nyersen is fogyasszunk naponta különféle nyers zöldségeket, lehetőleg az idénynek megfelelően. Zöldségeink rendkívül változatosan elkészíthető, más élelmiszercsoportokkal kiválóan kiegészíthetők, kombinálhatók kellő ételkészítési ismeret birtokában különösképpen. Válasszuk mindig az adott évszaknak megfelelőt, a helyben termőt, és készítsük el minél változatosabb formákban.

Ne feledkezzünk meg a friss idénygyümölcsökről sem fogyasszuk naponta akár többször is, lehetőleg frissen, nyersen, egyszerre egyféle gyümölcsöt, más táplálékoktól kb. órányi különbséggel elfogyasztva, inkább a kisétkezéseinket szolgálja ez az élelmiszercsoport. Főétkezés után ne együnk gyümölcsöt, mivel rövid az emésztési ideje, gyümölcssavakat tartalmaz, ezért tízóraira vagy uzsonnára fogyasszuk el.

Az olajos magvakra is nagy szükségünk van telítetlen zsírsav és Omega 3 tartalmuk miatt. Sózatlanul, natúr változatban csemegézzünk belőle naponta, egy maréknyinál ne nagyobb mennyiséget, változatosan összeállítva építsük be étrendünkbe.

Ha az előbb említett 3 élelmiszercsoport rendszeresen és kellő változatossággal szerepel étrendünkben akkor a salakanyagok ürülése megfelelő lesz, így biztosítva a többi bekerülő tápanyag normális felszívódását.

Vannak ételcsoportok, amik különösen nagymértékben gyengíthetik az immunrendszerünket, ilyenek pl. a sertéshúsok, a zsíros tejtermékek, a cukor, a fehérliszt és a belőle készült termékek. Igyekezzünk ezeket kerülni, vagy minél kisebb mennyiséget fogyasztani belőlük. Egy orvos, vagy más szakember által felügyelt böjt, tisztítókúra után áttérve egy tudatosabban megtervezett táplálkozásra néhány hét alatt óriási változást tapasztalhatunk majd egészségi állapotunkon, vele együtt immunrendszerünk működésén. Elmúlhatnak allergiák, ekcémák, ödémák. Néhány tipp ahhoz, mivel is erősíthetjük edzhetjük legegyszerűbben legelérhetőbb forrásból immunrendszerünket.:

  1. Mindenekelőtt meg kell említeni a jó lelkiállapotot, ami még a megfelelő táplálkozást is megelőzi. Fontos az optimista hozzáállás, a pozitív életszemlélet, enélkül - bármit eszünk - , nem lesz meg a kellő hatása.
  2. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kornak, életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges testmozgást sem, ez is egyik alappillére egészségünknek.
  3. Táplálkozásban kiegyensúlyozott fehérje, (esszenciális aminosavak) zsír, szénhidrát, vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitelére van szükség.
Fontos hogy naponta mindenből kellő mennyiséget és minőséget biztosítsunk szervezetünknek, mert az immunrendszert csak azután szolgálja ki szervezetünk, miután kiszolgálta az agyat és az idegrendszerünket. Ezért szükséges odafigyelni arra, hogy napi szinten vigyünk be vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat, flavonoidokat is az alaptápanyagaink mellett. Ezt leginkább a gyakori és tudatos zöldségfogyasztással, gyümölcsökkel tudjuk biztosítani.

Antioxidánsok az immunvédelemben

Sejtjeink, szöveteink egy agresszív atomcsoportnak, a szabad gyökök támadásának van folyamatosan kitéve. Az antioxidánsok azok melyek segítenek megszabadítani szervezetünket a szabad gyökök káros tevékenységétől, így komoly feladat jut nekik az immunrendszer munkájából. Legfontosabb gyökfogók a C-, E-vitaminok, ásványi anyagok közül pedig a szelén, a réz és a cink, valamint a bioflavonoidok. Nélkülük fertőzések, rosszindulatú daganatok egész sora lenne úrrá rajtunk.

Nagymértékben javíthatjuk egészségünket a táplálékainkkal bevitt C-, A-, E-, B-vitaminokkal (ebben a fontossági sorrendben) és folsavval.

A C-vitamin fontos szerepe

Ez a vitamin az immunrendszerünket támogató antioxidánsok védelmi rendszer első számú bástyája. Mivel vízben oldódó vitamin, ezért vizes közegben hatástalanítja a szabad gyököket, ellátva ezzel a vér védőőrizetét. A fehérvérsejtjeink működés közben C-vitamin molekulákkal felfegyverkezve győzik le az elpusztítandó kórokozókat. A C-vitamin nemcsak segít, de növeli a fehérvérsejtek számát, élénkíti tevékenységüket, valamint emeli az immunglobulinok koncentrációját is a vérben.

A C-vitamin pl. a fogszuvasodást előidéző baktériumoktól is véd, ha egy citromot elfogyasztunk, az kb. 300 millió baktériumot képes megölni.

Kutatások alátámasztják, hogy fertőzéssel küzdő szervezetben a C-vitamin szintje erősen csökken.

Szinte minden zöldség és gyümölcs tartalmaz eltérő mennyiségű C-, vitamint. Ne felejtsük el, hogy ezt a vitamint táplálkozással kell bevinnünk, mert szervezetünk nem képes előállítani. Különösen magas C-, vitamin tartalmú táplálékaink a teljesség igénye nélkül: spenót (igen magas antioxidáns tartalommal) brokkoli (a napi szükséglet 220 %-át képes egyetlen fej biztosítani) csemege paprika, karfiol, szintén kiemelkedően magas C-, vitamin tartalommal.

Gyümölcseink közül a citromot, a kivit említem elsőként de a másik két ismert citrusféle is, a narancs és a grapefruit sem elhanyagolandó. Az eper meglepően magas arányban hordozza ezt az antioxidáns vitaminunkat, valamint a sárgadinnye még amit meg kell említeni.

Az A-vitamin, mint az ellenálló képességünk egyik meghatározója alapvető szerepe van ennek a vitaminnak a légző-, és emésztőrendszer nyálkahártyájának, és a bőr épségének megóvásában.

Ezek a felszíni szövetek alkotják a mikroorganizmusok elleni védelem első vonalát. Az immunrendszert erősítve ellenállóbbak leszünk megfelelő A-vitamin bevitellel a torokgyulladás, hörghurut, megfázás, influenza esetén is. Köztudottan tumorellenes hatást fejt ki, különösen emlő és tüdőrák esetén.

Karotinoidok (növényi festékanyagok)

A fiatalság forrását látják benne kutatók, amellett, hogy immunerősítő hatása van. Ha a karotinok megfelelő koncentrációban vannak jelen a vérben, képesek fokozni a csecsemőmirigy (thymus) – immunrendszerünk egyik legfontosabb szerve – működését, így elérve azt, hogy kevésbé fog zsugorodni, visszafejlődni ez a mirigyünk, vagyis lassítható ezáltal az öregedés. Az étrendi karotin mindenképpen hatásosabb a tablettáknál.

Így a karotintartalmú zöldségeink, gyümölcseink igencsak növelhetik az immunvédelemben oly fontos fehérvérsejtek számát és aktivitását. Első pillantásra árulkodik szemet gyönyörködtető sárga, narancssárga színe révén, a színgyógyászatban a narancssárga a boldogság, megelégedettség színe. Melegítő hatást is tulajdonítanak e színnek, így az ilyen ételek is melegítenek. Nem véletlen, hogy őszi és nem nyári növényeink pompáznak e színben, illetve árnyalataiban.

Amit az olajos magvakról tudni érdemes

Ősidőktől fogva táplálkozásunk alapját képezik. A népi gyógyászat igen gyakran és eredményesen alkalmazza számos betegség legyőzése céljából.

Magas rosttartalmuk segítik a káros anyagokat kimosni a szervezetből, természetesen megfelelő vízfogyasztás mellett. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztés funkcióit. Magas az ásványi anyagok előfordulása is, az olajos magvakban, és E-, vitaminban is gazdagok. Ebből adódóan antioxidáns hatású, fontos szerepet játszik a sejtvédelemben. E-, vitamin tartalmuk magas, mely fontos szerepet kap az öregedési folyamatok lassításában.

Legkönnyebben az olajos magvakból jutunk hozzá a magvak elfogyasztása mellett. Fő képviselői magas beltartalmi értékkel: pl. a búzacsíra-, napraforgó, tökmag-, oliva-, és kukoricaolaj-, melyeket főként hidegen, salátákra téve ajánlott fogyasztani. Hő hatására ugyanis a vitamin veszteséggel számolhatunk. Az E-vitamin fényre is érzékeny, ezért avasodnak az előbb említett magvak illetve olajaik. E-vitamin hiányában az idegek károsodása, a nemi működés csökkenése, valamint a vörösvértestek károsodása tapasztalható többek közt.

Még néhány tudnivaló

A zöldpaprika háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és nyáron bőven találunk belőle a piacon. Minél frissebb, annál jobban megőrzi vitamintartalmát.

A zöld tea abszolút nagydíjas: a benne található létfontosságú antioxidánsokkal a rákmegelőzés és az általános immunrendszer-erősítés királya. Igazi kincs: sok benne az élénkítő hatású tein, az esszenciális olaj, az aminosav, a C-, K- és B-vitamin, illetve az ásványianyag-tartalma is magas.

A fokhagymát először az egyiptomi rabszolgákkal etették, hogy elég erejük legyen a piramisokat építeni. Tény, hogy hatóanyagai sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel. A kutatók szerint egy közepes gerezd fokhagyma 100 000 penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű.

A mandula tápanyagbomba: tele van rosttal, folsavval, magnéziummal, kalciummal, káliummal, riboflavinnal és E-vitaminnal. Önmagában komplett táplálék, hiszen fehérjét, szénhidrátot és zsiradékot egyaránt tartalmaz.

A sárgarépa párolva szolgálja leginkább egészségünket, míg nyersen fogyasztva 25 %-nyi karotinjából lesz A-vitamin, addig a párolt változatnak több mint 50 %-ából képződhet. Tél derekán a legelérhetőbb C-vitaminforrásunk a házilag készített hordós káposzta lehet.

(Orosz Tünde)