Az Örökélet menü

Miért érzem úgy, hogy máris berzenkedsz? Azt mondod magadban: „Nincs is örökélet! Meg ha lenne is nagyon unalmas lenne.” Gondolod te, hogy erre asszociáltunk a névadásnál!

A nálam készült ételek gyűjtőneve az Örökélet menü, mert mindig valódi, élő, növényi alapanyagokból készítem azokat.

Ráadás infó amúgy: ha mi emberek nem teszünk meg mindent ellene, az élet örök, csak nem mindig leszünk résztvevői.

Az ételek elkészítésekor mindig ügyelek arra, hogy a hozzávalók íze, aromája, tápértéke a lehető legjobban megőrződjön. Minden alkalommal más étel készül.

Azt meg egyáltalán meg se próbálom, hogy a végeredmény valamely ismert ételre hasonlíton. Fontosnak azt tartom, aki megeszi erőre kapjon, jó érzés töltse el, úgy lakjon jól, hogy telített, feszítő érzése véletlenül se legyen. Nevet adni az ételnek ráérünk evés közben is.

Amúgy az egész főzéses történet úgy kezdődött, hogy átváltottam egy új munkastílusba, ahol két feladatkört láttam el, így többet találkoztam az adott munkahely vezetőjével, mint mások. Nekem nem tetszett, amit láttam. Sokszor voltak fájdalmai, emésztési problémái annak ellenére, hogy vegetáriánus étrenden élt, az átlaghoz képest sok zöldséget, gyümölcsöt evett.

Nem bírtam elnézni. Elkezdtem főzni magamnak úgy, hogy neki és a kollégáknak is jusson. Abszolút vegan módon. Tettem ezt annak ellenére, hogy nem vagyok vegan. Ezen is csodálkoztak már néhányan. Van rá szép, egészen tudományos magyarázat - az itteni, remélem mindenki számára érthető nyelven - és egy végtelenül egyszerű emellé:

Egyszerűen nem eszem húst és állati eredetű táplálékokat. Részint nem hiányzik, részint nagyüzemi termelésből az állattartási és táplálási, valamint elkészítési körülmények miatt. Általam ismert háztáji termelésből tojást, tejet, tejterméket elvétve fogyasztok, innen húst megint nem, mert minden ott élő jószág személyes ismerősöm. Legyen az én gondom, de az ismerős nekem nem étel.

Látom, most gondolkodtál el először az étkezés többedik dimenzióján. Azért akad néhány dolog ezen kívül is, ami a növények mellett szól.

Ez az étkezési forma egyébként akkor kapta a fenti - szerintem nagyon tetszetős - nevet, amikor először fordult elő, hogy megkérdezték mit is főztem. Válaszolni meg annyit tudtam:

  • Olyan zászlóformát.
  • Mivan?!?!
  • Főztem levest, van benne leveszöldség, sütőtök, meg cékla. Az piros lett, édes és fűszeres. Csináltam második fogásnak kölest, hozzá gyömbéres-fokhagymás brokkolit. Az meg fehér lett és zöld.
  • Szóval ma is Örökélet menüt főztél, csak titkolni akartad!

Azért ha belegondolsz, minden életfunkciódra hat az ételed minősége, összetétele. Ezek harmóniája valóban élet. Emellett bár viccesen hangzik elsőre az elnevezés, de engem el is gondolkodtatott: Hány ember van, aki papírforma szerint élőnek számít, viszont ahogyan Szevike is leírta a történetében igazából nem él, hanem betegségeket, fájdalmakat és szomorúságot cipel folyamatosan.

Arra voltam a legbüszkébb eddig, amit „főkosztosom” mondott:

„Megszűnt a falánkságom, mert nem érzem magam éhesnek két étkezés között. Ha eszem, nem vagyok utána fáradt, álmos, mint régebben. Eszem, nassolok, nem kell magam visszafognom, mégis leadtam tízet a felesleges kilóimból. Azóta megint van kedvem futni, mert nem kell többletsúlyt cipelnem közben.”

Úgy gondolom, ha a neked kellemes ütemben sikerül ide eljutnod, jó úton jársz. Amikor már lesz kedved mozogni az is kiderül, nem a kilók számítanak, hanem a centik. Az izom mindig nehezebb, mint az ugyanolyan méretű zsír.